Apa lefogy a lánya miatt, Ma van Amália napja!

Anyjuk fekete gyászruhájában, sápadt arcán gyötrelem és félelem, szemei már szárazak, elsírt könnyeiről kivörösödött arca árulkodik. Kezét kalapjához emeli, a langyos tavaszi szél által meglebbentett fátylát igazítja helyére. Erős vállai meggörnyedve, a fájdalomtól mintha nehéz életének egész súlyát hordaná a hátán. Anna három tizenéves kislányával áll a barátok, ismerősök karéjában, akik megjelentek a tragikus körülmények között véget ért családapa temetésén, hogy részvétüket, apa lefogy a lánya miatt kifejezzék az asszonynak, aki súlyos események után elveszetten, reménytelenül tekint le a mélybe, immár koporsóban fekvő férjére, aki önkezével vetve véget életének, búcsúszavak nélkül hagyta itt a családját.

Szomorúan néz kedves lányaira, akik életkorukhoz igazán nem illő, mélyfekete ruhában állják körül anyjukat, szorosan fogják a kezét, attól tartva, nehogy elhagyja őket. A kisváros temetőjében a délutáni napsugár fénye átszűrődik az illatozó akácfák lombjai-virágai közül, madarak vidám raja zengi mindennapos dalát, nem törődve a gyászolók hangulatával.

Az 2 hetes zsírégetés szertartás lassan végefelé közeledik, hiszen a katolikus vallás előírásai szerint nem jár egyházi temetés annak, aki nem természetes hallállal, hanem saját akaratából, önkezével vet véget életének. Egy ismerős fiatal lelkész mondja el az imát a koporsónál, akit az asszony fölkért rá.

Isten, kinek sajátja mindenkor az irgalmazás apa lefogy a lánya miatt bocsánat, alázatosan könyörgünk Máté szolgád lelkéért, akit ma az életből kiszólítottál: hogy ne engedd őt az ellenség hatalmába jutni, s ne feledkezzél meg örökre róla; hanem a szent angyalok fogadják őt s vetessék a paradicsomi hazába, hogy mivel benned reménylett és hitt, ne jusson a pokol büntetésére, hanem nyerje meg az örökkétartó örömöket.

Lányai kezét szorosan tartva, egy-egy szál virággal együtt, tétova léptekkel közelítenek a sírgödör felé, és néma szavakat rebegve dobják le a mélybe a férjre és apára, aki magára hagyta őket rettenetes félelmükkel.

Miután a fiatal pap szenteltvízzel hinti be a koporsót, elsőnek indul a gyászoló családhoz részvétét nyilvánítani. Egyenként megfogja kezüket, vigasztaló szavakat intézve hozzájuk.

Utána a kisváros lakói sorban járulnak eléjük, hogy kifejezzék együttérzésüket. Vége a szertartásnak, elfogynak az ismerősök, már csak az érintett két család marad a színes koszorúkkal borított friss sírhant közelében.

Az öngyilkos férj hozzátartozói elkülönülten, az ellenkező oldalon álltak a temetés alatt, nem tudni miért, ezzel is kinyilvánítva gondolataikat, mintha az özvegyet okolnák a történtekért.

Élete[ szerkesztés ] Édesapja Tóth András szobrász volt, édesanyja Molnár Eszter, egy aradi ács-segéd leánya. Az apa megszállottja volt Kossuth Lajos és a szabadságharc emlékének, élete folyamán több különböző város főterei számára készített Kossuth-szobrokat, ennek köszönhetően a család eleinte jólétben élt. A gyermek Tóth Árpád gyenge testalkatú fiú volt, a tüdőbajra korán hajlamos.

Aztán lassan elindulnak előbb a férj rokonsága, majd az özvegy, három lányával és nagynénjével, otthagyva az elcsendesedett sírkertet. Taxi állt a temető kapujánál, vezetője ott várakozott rájuk. Amint megpillantotta őket, kinyitotta a Lada hátsó ajtóit, udvariasan segítette a négy nő elhelyezkedését, így indultak haza, elárvult otthonukba.

Tartalomjegyzék

Egyedül az asszony keresztanyja maradt a szomorú családdal. Még szinte be sem fejeződött az építkezés, épp elég munka vár arra, hogy teljesen elkészüljön az otthonuk, de már beköltözhettek, mivel a földszinten a konyha és mellékhelyiségek, egy nagy nappali, a félemeleten két kisebb hálószoba már lakható állapotba került.

Az özvegy elgondolkodva nyitotta ki a apa lefogy a lánya miatt kapuját, majd a bejárati ajtót. Szemében könnyek gyűltek, amint átlépte a küszöböt.

Eszébe jutott, hogy mennyi áldozat, utánjárás, és munka kellett hozzá, hogy végre saját, kényelmes otthonuk legyen. És ezután már minden, de minden feladat rá, egyedül őrá hárul: a ház befejezése, az udvar, a kiskert betelepítése a lányok felnevelésének, taníttatásának minden gondjával Korábban szűkös, földszintes, nyirkos udvari lakásban éltek, közel a város központjához, ott jöttek világra a kislányok. Nagy áldozatok árán sikerült kölcsönökkel, rengeteg munkával, sok-sok lemondással elérni, hogy álmuk valóra váljon, és végre az elképzelt ház, a megálmodott otthon építését elkezdjék.

Az igazsághoz hozzátartozik az RPG fogyás, apa lefogy a lánya miatt emiatt a házaspár többször is összeszólalkozott.

Anna mindent megmozgatott, hogy álma megvalósuljon, ezért állása mellett mindenféle különmunkát keresett magának. Az is előfordult, hogy a közeli iskolában télen a kazán fűtését, és a takarítást is ellátta, úgy fogyni fogok egy héten belül össze apránként a nagy kiadások fedezetét. A férj viszont természeténél fogva félénk, túlságosan borúlátó beállítottsága miatt ódzkodott ettől a nagy lépéstől, és állása mellett alig vállalt még az építkezéssel járó gondokból is valamit.

Amikor Anna gondolatban idáig jutott, elhessegette lelki szemei előtt megjelenő képeket és behívta Zsófikát, a keresztanyját, apa lefogy a lánya miatt felnevelte őt, és kislány korától anyja volt édesanyja helyett is. Mindig úgy gondoskodott róla, mintha saját gyermeke lenne; szeretetben nőtt fel a közelében, amiért mindig hálás maradt neki, és ezt igyekezett mindig ki is fejezni, amikor módja nyílt rá.

Most is azonnal eljött hozzájuk, amint Máté szörnyű tettéről értesült, s mellettük áll, hogy átsegítse őket a nehéz napok gyötrelmein. Zsófika közel a hatvanhoz is, jó erőben van, derűs, kedves asszony, aki most leemeli kissé őszülő haját eltakaró fekete kalapját, leveti gyászos ruháit, majd házi köntöst ölt magára. Gondoskodásával igyekszik a család szomorúságán enyhíteni. A nappali szobában - mintha idegenek volnának - tétován várakoznak mindnyájan, ahonnan nagy üvegezett apa lefogy a lánya miatt nyílik a verandára, ezen túl is, az fogyni és letépni fal üvegezett ablakain át a délutáni nap sugarai barátságossá teszik az otthonosan berendezett tágas szobát.

Egyik oldalt fehér gyapjútakaróval borított kényelmes heverő foglalja el a falrészt, előtte kicsi asztal, oldalt két fotellel. Szemben egy, valamikor jobb napokat látott, faragott szekrény, üvegezett ajtókkal, ahol étkészleteket, poharakat tartanak. A szoba közepén nagy családi asztal, körberakva kényelmes karosszékekkel.

Zsófika siet a konyhába, kinyitja a hűtőszekrényt, ásványvizet, a szekrényből poharakat, tálcát tesz a terített asztalra.

Navigációs menü

Addig öltözzetek át ti is kényelmes ruhába. Anna zsebkendővel a szemét törölgetve közeledik felé, szeretettel öleli át. Igaz, a temetésen sok ismerős és barát megjelent, de most nélküled itthon teljesen magunkban lennénk. Nem lehetek neked eléggé hálás, amiért ilyen szeretettel gondoskodsz rólunk.

24 óra legfrissebb hírei

Nekem annyira természetes, és örülök, ha veletek lehetek. Csak nem hagyhatnálak benneteket magatokra ilyen bajban Egy perc nyugtom nem volna tőletek távol. A kislányok sorban hozzásietnek, mindenki ad egy-egy puszit Zsófi néni arcára.

Aztán szófogadóan vonulnak átöltözni, ki-ki a szobájába, majd szokásukhoz híven segítenek a terítésnél, asztalra hordják az étkezéshez szükséges kellékeket. Zsófi közben fölszeleteli az előre elkészített sültet, tálalja a salátákat, kenyeret szeletel, mindezt a lányok viszik a szobába, míg Anna magábaroskadva ül a nagy asztal mellett, és nem tudja, mit kezdjen magával Túlzás volna azt állítani, hogy jóízűen, de kényszeredetten hozzákezdenek a vacsorához, amikor már Zsófika is leült melléjük, mindnyájukat noszogatva, hogy egyenek valamit, mert hiába minden, éhezéssel semmit sem lehet megoldani, ami már megesett, azt nem lehet meg nem történtté tenni.

Anna törölgeti a szemét, és mindig azt ismételgeti: Miért? Miért tetted ezt velünk, Máté? Mi történt egyszerre, hogy szótlanul, búcsú nélkül hagytál apa lefogy a lánya miatt bennünket? Vacsora után még sokáig ültek hosszú hallgatásba burkolózva, miközben Zsófi helyet készített az asztalon, majd sorban elővarázsolta az édességeket, a lányok kedvenc süteményét, végül a torta is asztalra került.

Mindnyájan szeretik az édességet, most mégis alig csipegettek belőle, - arcukon bánattal tekintettek a semmibe, mintha valahonnan gyógyírt várnának fájdalmukra.

Csendben együtt mondták el az asztali áldást, aztán a zűrös-szomorú nap fáradalmaitól ellankadva, a lányok elköszöntek, és visszavonultak az emeleti hálószobájukba. Sokáig egyikük sem tudott elaludni. Csendben, döbbenten gondoltak a tragédiára, szemük előtt mindig megjelent az a kép, ahogyan apjukat meglátták a pincében - aki képes volt búcsú nélkül itthagyni őket - felakasztva magát az egyik gerendára.

Rettenet ült ki arcukra, amikor eszükbe jutott; most is hallgattak, nem beszélgettek, de ez a kép állandóan, egyre előttük lebegett Anna a nappaliban ágyazott magának a széles heverőre, a másik emeleti hálót Zsófikának rendezték be, aki hosszabb időt tölt majd náluk. Mielőtt Zsófika elvonult volna, a két nő lefekvés előtt helyet foglalt az öblös karosszékekben, majd a szomorú eseményt elevenítették föl.

Megfogja Anna kezét, megsimogatja, igyekszik mély gyászából kizökkenteni, aki mereven tekint maga elé. Megérti szomorúságát, tudja, milyen megrázó eseményeket kellett átélnie, és azt is, milyen nehéz idő vár még rá, magára maradva a lányok felnevelésének minden gondjával. Éjszakába nyúlóan beszélgettek az elmúlt esztendőkről. Máté külsőleg jóvágású, magas, barnahajú férfi, fekete szemekkel, azt ugyan nem lehetett róla elmondani, hogy sportos, inkább sovány, beteges alkatú volt.

Mindig szeretett divatosan öltözködni, s ha valahol megjelent, mindenütt jó benyomást keltett csendes, szerény modorával. A karcsúság érdekében házasságuk kezdetétől magábazárkózott embernek ismerte, apa lefogy a lánya miatt azonban sosem gondolt, hogy amit tett, nem természetes következmény, apa lefogy a lánya miatt beteges hajlamából eredt.

Nem első eset, amit most tett. Csak néhány éve, amikor egy alkalommal megpróbálta eldobni az életét; akkor is csak a véletlen mentette meg.

Halálra éheztetett kislány - Érzéseiről nyilatkozott az apa

Anna vette át a szót. Benyitottam a hálószobába, ágyban fekve, furcsán rángatózva találtam. El se tudtam képzelni, miért feküdt le ilyen korán, világos nappal? Szemei lehunyva, azt hittem, alszik, de hiába próbáltam ébresztgetni, nem reagált semmire, sápadt arcát megveregetve sem akart magához térni.

Rémülten vettem észre az ágya előtti üres poharat és a gyógyszeres dobozokat Az ájulás környékezett, amikor eszembe jutott, hogy a mentőket kell hívnom. Talán tíz perc se telt el, amikor csöngettek. Bevezettem őket a szobába, nem vártak magyarázatra, azonnal megállapították nála a gyógyszer-mérgezés jellegzetes tüneteit.

Hordágyra apa lefogy a lánya miatt, a mentőautó riasztóját bekapcsolva siettek a kórházba. Sokáig élesztgették, gyomormosást kapott, utána depressziós állapota miatt hosszú órákig nem tért magához. Másnap, amikor meglátogattam, még mindig olyan állapotban találtam, hogy alig ismert rám; hónapokig kezelték súlyos depressziója miatt.

Akkor tudtam meg, hogy családjukban nem első eset, ami vele történt. Állapota csak lassan kezdett javulni, nagyon hosszú idő után foglalhatta el ismét a munkahelyét. Azonban az állandó borús hangulata ezután sem változott.

Ismerőseinek, munkatársainak is fogyás royersford pa a zárkózott magatartása, nem szeretett társaságba járni, nem barátkozott senkivel, sosem nevetett, amikor mások jókedvűek voltak, vagy vicceket meséltek egymásnak. Itthon a kislányok szeretettel vették körül, igyekeztek kedvében járni, de nem oldódott fel, mindig rossz hatással volt a családra bánatos arcával, kellemetlen hangulata miatt.

De mit tehettünk ellene?

Kapcsolódó cikkek

Munkáját ugyan elvégezte, de állandóan valami bizonytalanság és lassúság jellemezte tevékenységét. Otthon, amikor csak tehette, lehetőleg elhúzódott mindentől, nem szeretett a ház körül dolgozni, pedig az öttagú család ellátása éppen elég munkát jelentett volna mindkettőnk számára. Aztán egy kis fizikai mozgás, erőpróba jót tett volna a kedélyállapotára is.

Éreztem, tudtam, hogy minden gond egyedül rám hárul, ezért igyekeztem szépszerével rávenni, hogy vegye ki részét a ház körüli feladatokból, de jóindulatú fáradozásom sem járt sikerrel. Amikor hozzákezdtünk a ház építéséhez, azt hittem, hogy őt is egy kicsit majd feldobja a gondolat, fogyni sorozat kertes, kényelmes otthonunk lesz, s talán kiveszi részét a teendőkből.

Sok olyan munka várt ránk, amit magunk is elvégezhettünk volna, ő azonban kivonta magát mindenből, fejfájásra, migrénre hivatkozott és a legnagyobb munka közben is képes volt félrevonulva pihenni. Első öngyilkossági kísérletét követően igyekeztem előle eltüntetni a gyógyszereket, nehogy megismételje tettét, de sosem gondoltam rá, hogy még egyszer megteszi.

Esküvő a karantén idején 👰 - ÍGY KÉSZÜLT 💐 - A kertész lánya #14

Arra azonban nagyon vigyáztam én és a lányok is, hogy érzékeny természete miatt ne bántsuk meg semmivel. Munkatársai erről az oldaláról nem ismerték, hiszen nem panaszkodtam senkinek a nehéz természetéről, amiért itthon sokat el kellett tűrnünk tőle.

Aztán egy alkalommal, nem sok idővel a jóvátehetetlen tette előtt, konfliktusba keveredett a munkahelyén. Történt ugyanis, hogy a raktárépület felső ablakát reggel nyitás előtt betörve találták, és egy kisebb kerti gép eltűnt onnan. Hogy miért, nem tudni, őt is kifaggatták.

De nem egyedül őt, mindenkit, ami szokás és természetes ilyenkor.

Támogass te is! Kizárólag a két életben maradt lányát sajnálom. Ahogy a nővérüknek, Amandának, nekik is szenvedést okozott. Miközben biztos vagyok benne, hogy békével fogadják a halálhírét, nem tudják nem gyászolni az apát, akit megérdemeltek volna". Az, hogy képtelenek voltunk megvédeni ettől a sorstól, életünk és pályafutásunk egyik legnagyobb csalódása.

Lehet, hogy főnöke nem olyan kesztyűs kézzel bánt vele, mint ahogyan állapota miatt kellett volna, de az a beszélgetés nagyon megviselte, azt én is észrevettem rajta. Otthon keserűen kezdett nekem panaszkodni, mivel úgy érezte, mintha őt gyanúsítanák azzal, hogy a gépet elvitte a raktárból. Már pedig ez igazán nem vallott volna rá, becsületességét nem lehetett kétségbe vonni.

Mint később kiderült, egészen másvalaki tört be a raktárba. Azt most már nem lehetett megállapítani, hogy ez vezetett-e fogyni megszabadulni a narancsbőrtől, hogy elkeseredésében vetett végett életének, vagy ettől függetlenül is megtette volna.

De utólag elképzelhető, hogy nála ezzel betelt a pohár, és eldobta életét. Már mindketten elfáradtak, mégis, Anna úgy érezte, hogy el kell mondania minden bánatát kedves keresztmamájának. Rózsika ismét megtöltötte a két poharat, kiitták, elhatározták, hogy Anna befejezi, amit elkezdett. Jó vacsorával akartam meglepni a családot. A bejárati ajtót zárva találtam, ami ugyan feltűnt nekem, mert Máté mindig korábban apa lefogy a lánya miatt, mint én, és máskor ő vár itthon engem.

A csomagokat lepakolva, a lakásban sem mutatta jelét semmi, hogy valaki itthon tartózkodna. Levettem és felakasztottam az előszoba fogasára kabátom-sapkám, kibújtam a cipőmből, felvettem a kényelmes apa lefogy a lánya miatt, majd szólongatni kezdtem a férjemet, hátha mégis itthon lenne.

Vidáman jártam végig a nagy lakást, előbb a földszinten, majd az emeleten, s úgy szólongattam: hahó, hahó, ki van itthon? Arra gondoltam, talán dolga akadt, és később jön haza, nem is kerestem tovább, indultam a konyhába vacsorát készíteni. Előszedtem a hűtőből a nagy jénai tálat a fóliában előre fűszerezett hússzeletekkel, bekapcsoltam a sütőt, a tálat betoltam, majd hozzáfogtam a saláták előkészítéséhez.

Balassi Bálint Gimnázium A lányok a város jó hírnevű gimnáziumába jártak, Petra, a legidősebb harmadikos, mindkét húga ugyanott, a második osztályt végezte, ugyanis Réka, a középső lány - aki korábban történt betegsége bjs fogyás egy évet késett - ezért a középiskolába már egy osztályba iratkozott be Ivettel. Szokásukhoz tartozott, hogy egymást bevárják, most is együtt indultak hazafelé a suliból.