Elveszíti a kövér velem


elveszíti a kövér velem

Egyik hazai úttörője, Forgács Attila gasztropszichológus, szociálpszichológus, klinikai szakpszichológus az első meghatározó lépéseit ezen a tudományos területen Szathmáry Lajosnak, a gasztronómia chicagói fejedelmének birodalmában tette meg.

Forgács Attilával az evés lélektanának néhány kérdéséről beszélgettünk. Hogyan és mikor találkozott először a gasztropszichológiával, vagyis az evés lélektanával? Valami igazán érdekeset szerettem volna tanulni külföldön, lehetőleg a tengerentúlon.

Kövér László: Nem akarjuk elveszíteni a századot

Erre azonban a szociális körülményeink miatt semmi esélyem sem volt. Elszánt voltam, minden elérhető információt összegyűjtöttem a külföldön élő magyar tudósokról. Így találtam Szathmáry Lajos professzorra Végh Antal egy útikönyvében. Megtudtam, hogy Louis Szathmáry — a gasztronómia chicagói fejedelme — Kolozsváron elveszíti a kövér velem pszichológiadiplomát, Budapesten pedig doktorátust.

Kövér László: A jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban

Három gasztronómiai műve is a Best Seller Top 10 között szerepelt az Egyesült Államokban, 12 évig vezetett főzőműsort az Államok legnézettebb televíziócsatornáin, ráadásul ő rendelkezett a világ legátfogóbb, 44 ezer kötetes gasztronómiai könyvtárával, amely az étterme felett, az épület 31 termében volt. Kinyomoztam az elérhetőségét, és megírtam neki, hogy engem nagyon érdekel az evéslélektan, amelynek — tudtommal fogyás nővérek ő a leghitelesebb forrása.

elveszíti a kövér velem

Szathmáry Lajos válasza egy meghívólevél volt, utazzak azonnal Chichagóba. Elveszíti a kövér velem mindketten tévedés áldozatai voltunk. Szathmáry Lajos úgy vélte, értek valamit a gasztropszichológiához, én pedig azt hittem, hogy egy pszichológus végzettségű gasztronómusprofesszornál, a világ legnagyobb gasztronómiai könyvtárában akad majd olyan írás, amely az evés lélektanának titkait boncolgatja.

Kövér László: Nem akarjuk elveszíteni a 21. századot

Mindketten tévedtünk. Mégis az ottani tapasztalatok, az ott tanultak meghatározták későbbi pályámat. Mi a gasztropszichológia tárgya, tevékenységi területe? Két nagy ága van, az egyik a klinikai vonal, amely a táplálkozási zavarokat vizsgálja, a másik terület, a marketing az evés mindennapi vonatkozásaival foglalkozik.

Kövér Lászó, a két macska

A különféle evészavarok már fogyás horgolt takaró nyolcvanas években is a nemzetközi szakirodalom figyelmének központjában álltak. Az evés lélektanának új megközelítései azonban nem patológia-központúak, hanem a mindennapi evés mechanizmusainak feltárását célozták.

  1. Fogyás szervezési tippeket
  2. „A kövér embernek valójában nem a teste, hanem a lelke éhes”

Jelentős adalékul szolgált a marketingtudomány, amelynek célja a minél nagyobb mennyiségű áru — így a táplálék — megkedveltetése és eladása volt. A marketinges sikere az, ha több élelmiszer fogy, míg a klinikai vonalé, ha a beteg kevesebbet fogyaszt, tudatosabban táplálkozik, ezek által maga fogy.

Kövér a feleségem, nem szeretem már – mit tegyek?

Az iparosodó Európában az anyák — elhagyva a tradicionális női szerepeket — tömegesen kényszerültek dolgozni. Ételkészítő funkciójukat az — eredetileg patikus — élelmiszermérnökök vették át a Oetker és Uni Lever¹. Az élelmiszergyártó cégek mondták meg a vásárlóknak, hogyan kellene optimálisan étkezni.

elveszíti a kövér velem

A modern ember egyre inkább marketingingerek hatására eszik, és nem azért, mert éhes. Az élelmiszeripari szereplők abban érdekeltek, hogy minél több terméküket vásárolják meg.

Veled is megtörténhet Mostohatestvérek

A marketingszakemberek pszichológiai ismeretek birtokában manipulálják az éhségérzetet. Melyek voltak az első valóban gasztropszichológiai kutatások? A második világháború során az Egyesült Államok hadvezetésének is fel kellett készülnie az esetleges élelmezési problémákra. A hadtáplálást óceánokon átívelve kellett megoldani.

„A kövér embernek valójában nem a teste, hanem a lelke éhes”

A háború elhúzódása esetén, a fehérjeforrások apadásával, a lakosság hiányos tápláltsága reális veszélyt jelentett. Szükség volt a sorkatonák és a lakosság fogyasztásának gazdagítására olyan tápanyag- fehérje- és energiadús potenciális élelmiszerekkel szív, vese, velő, nyelv, gyomor, láb, fülamelyeket addig nem tekintettek ételnek.

A korai evéslélektani kutatások kérdése, miképpen lehet a táplálkozási szokásokat hosszú távon és tömegesen módosítani. A Védelmi Minisztérium felkérte a kor legnevesebb viselkedéskutatóit — például Margaret Meadet és Kurt Lewint — a probléma kutatására és kezelésére.

Habár a táplálkozástudomány ma már egészen más kihívásokkal szembesül, a korai eredmények a mai napig megfontolandóak a klinikusok és az élelmiszer-marketingesek számára.